|
A 47-es főút és a Sebes-Körös találkozásánál fekvő település neve a szláv eredetű Nadan szóból ered, amely töltést, nádas gátat jelent. A napjainkban kb. 5000 lakosú kisváros egyike az ország legrégebbi településeinek. A honfoglalás idején már lakott volt, de az írott forrásokban csak későn, 1222-ben említik először Nadány néven. Földrajzi szempontból Körösladány területe a Tiszántúlnak ahhoz a térségéhez tartozik, amelyet Berettyó-vidéknek neveznek. Az Alföldnek is a laposabb, mélyebben fekvő, leginkább vízjárta területe ez. Ma a halban gazdag folyók, a vadban gazdag mezők és az ártéri erdők a nagyközség fontos idegenforgalmi vonzerői. A látnivalók közül említést érdemelnek azok a népi barokk, klasszicista, illetve eklektikus stílusban készült épületek, amelyek Körösladánynak egy sajátos varázst kölcsönöznek. Ezek közül kiemelkedik a – ma iskolaként működő – Pollack Mihály tervei alapján átépített, copf stílusú Wenckheim-kastély, valamint a család kápolnája és kriptája, amelyben báró Wenckheim Béla, Magyarország kiegyezés utáni minisztere és miniszterelnöke is nyugszik. Az 1776-ban emelt református és az 1822-ben felszentelt katolikus templom mellett számos emlékmű és szobor hívja fel magára a figyelmet. Köztük a település neves szülöttéé, Tüköry Lajosé, akinek emlékét a Helytörténeti Gyűjtemények Háza egyik állandó kiállítása is ápolja. A kulturális élet másik letéteményese a Dr. Asztalos Miklós Művelődési Ház, amely a környék egyedüli szabadtéri színpadával is büszkélkedhet. A településen több melegkonyhás étterem és kellemes pihenést biztosító szálláshely működik.
Bízunk benne, hogy felkeltettük érdeklődésüket, és ellátogatnak Körösladányba!
Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
